MECSEKERDO PORTAL - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA       deutche   english   magyar   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Szakmai tartalmak
MTA Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB)
Erdészeti és Vadgazdálkodási munkabizottság
 
Probléma megoldások az erdőgazdálkodás gyakorlatában – naprakész
tudásmegosztás zajlott az MTA konferencián
2018. november 12., Pécs
 
„Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2018. november 12-én, a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan.
 
Az MTA pécsi székházában jelentős érdeklődés mellett zajló szakmai rendezvényen a munkabizottság elnöke, Keszi László köszöntötte a résztvevőket. A konferenciát Dr. Lénárd László akadémikus, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke nyitotta meg.
A prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották, ezzel is erősítve a munkabizottság egyik fő alapvetését, amely szerint a problémák megoldását nem elegendő a kutatóműhelyekben keresni.
A Magyar Tudomány Ünnepének 2018-as mottója: „HATÁRTALAN TUDOMÁNY”, így az előadók között hazánk jelenlegi földrajzi határán túlról érkező szakemberek betekintést nyújtottak az Erdély területén folyó erdőgazdálkodás természeti adottságai valamint jogi keretei közé.
Kádár Tibor-Sándor a Zetelakai Erdészet munkatársa a „Németországi Forestexperts program tapasztalatai a hazai és az erdélyi erdőgazdálkodás tükrében” címmel tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy a német gyakorlat szerint az erdővel foglalkozó szakemberek magas társadalmi elismertséggel bírnak, munkájukat hatékonyan, a technika legújabb vívmányainak felhasználásával végzik.
A romániai erdőgazdálkodás aktuális kihívásai mellett Hargita megye érintetlen erdeinek helyzetét dr. Melles Előd, a Gyergyószentmiklósi Erdészet munkatársa ismertette, kitérve a román jogi szabályozás összetettségére, a hosszútávra tekintő stratégiai tervek hiányára, valamint bemutatta az érintetlen erdőterületek osztályozását, nyilvántartási rendszerét és annak bővítését célzó terveket.
Dr. Molnár Dénes, a Mecsekerdő Zrt. erdőgondnoka „Újulat vizsgálatok a Szászvár 39 F erdőrészletben” című prezentációja során a felmérések eredményeit ismertette, kiemelve, hogy az aktuális adottságokat tekintve a finom belenyúlások (lékek) nem segítik elő az elegyes állományok létrehozását a bükk jelenléte, dominanciája mellett.
Az erdőfelújításokban előforduló pajorkárok megelőzésére szolgáló új technológia ígéretes kísérleti eredményeit és az alkalmazott szereket is bemutatta a Zalaerdő Zrt. nyugalmazott erdőmérnöke, Bodor György.
A Mecsekerdő Zrt. munkatársai közül Németh László erdőgondnok a Pécsváradi Erdészet területén jelen lévő inváziós fajokat és az ellenünk alkalmazott irtási technológiákat, míg Burián Endre erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezető a drón használatának tapasztalatait, eredményeit mutatta be az erdőgazdálkodói gyakorlatban, kihangsúlyozva az eszköz további széleskörű alkalmazási lehetőségeit.
Dr. Varga Tamás a Mecsekerdő Zrt. üzemtervezési osztályának vezetője „Állománynevelés újragondolva – türingiai tapasztalatok alapján” című előadásában a növőtér szabályozásán alapuló állománynevelések lehetséges ökonómiai, ökológiai hatásait ismertette, hangsúlyozva a német gyakorlat által elért eredmények hazai hasznosításának lehetőségét/szükségességét.
A PAB Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága idén ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját, fő célkitűzése a térség tudományos alapokon nyugvó erdő- és vadgazdálkodásának előmozdítása
 
Letölthető dokumentumok
Meghívó
Előadások
Fényképek
 
 
 

 
Doktori értekezés 
Lokális geokörnyezet alapú faállomány-szerkezeti vizsgálatok a Roth-féle szálaló erdőben
 
A Mecsekerdő Zrt. munkatársa, Molnár Dénes júniusban védte meg Sopronban kiválóra értékelt doktori szigorlatát, amelyben a vegyeskorú erdők kialakításának legrégebbi hazai kísérleti területén, a Roth-féle szálaló erdőben végzett részletes faállomány-felvétel alapján keresett összefüggéseket a faállomány mennyiségi és minőségi paramétereinek térbeli eloszlásában. Ehhez összesen 3424 faegyedről készített törzstérképet a hozzájuk tartozó koronavetülettel együtt, kiegészítve olyan adatokkal mint a famagasság, mellmagassági átmérő, koronaalap magassága, előforduló betegségek és azok súlyossága. Roth Gyula professzor a kísérletet 1937-ben indította el, az azóta eltelt több, mint nyolc évtizedben a kísérlet változó intenzitással folyt. Dénes munkája az első olyan felvételezés, amely ezt a szakmai és erdészettörténeti szempontból kiemelt területet a tudomány mai elvárásainak megfelelően kutathatóvá teszi, visszatérő felvételezéseket tesz lehetővé.
A dolgozat eredményei röviden a tézisfüzetben olvashatóak
 
A teljes dolgozat letöltése
 
 
 
 

MTA Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB)
Erdészeti és Vadgazdálkodási munkabizottság
 
2018. május 9., Zala
Beszámoló a PAB Erdészeti és Vadgazdálkodási munkabizottságának kihelyezett üléséről
 
A munkabizottság a ZALAERDŐ Zrt. erdeiben tartotta meg ülését Surd térségében. A vendégeket elsőnek a házigazda erdőgazdaság nevében Rosta Gyula vezérigazgató köszöntötte, majd Keszi László a munkabizottság elnöke nyitotta meg a szakmai napot és köszöntötte az öt állami erdőgazdaságot képviselő 32 erdész kollégát. A programot a vendéglátók a „Bükkös klímazóna várható változásai a ZALAERDŐ Zrt. területén” címmel állították össze. A kifejezetten terepi bejárás során a házigazdák igyekeztek szemléletesen bemutatni azokat az erdőket, melyekben az elmúlt évtizedekben bizonyítottan bekövetkezetett klimatikus változások váratlan, új feladatok elé állították az erdőgazdálkodót.
 
Míg Zala megye jelentős részére a bükkös klíma volt a jellemező 1960-1990 között, addig mára ez a klímazóna minimálisra csökkent és a jövőben szinte teljes megszűnését prognosztizálják a kutatók. Ennek pedig már most jól látható hatásai vannak a bükkös faállományokra, különösen az olyan határtermőhelyeken, mint a surdi – mondta el Nemes Zoltán erőgazdálkodási osztályvezető és dr. Páll Miklós osztályvezető, a program szervezői.
A klímazónán kívül található surdi erdőkben látható volt:
• A kezdetben még mesterségesen, majd később természetes felújítással létrehozott fiatalosokban a bükk jelenleg még egészséges, kielégítő fejlődést mutat.
• A középkorú bükkösökben már egyre több a csúcsszáradt egyed, az állományok kiritkulnak, a záródás csökken.
• Az idős állományok gyors pusztulásnak indultak és helyenként tömeges pajorkár lépett fel már az állomány alatt. Egészségügyi véghasználatokat kellett végezni és az erdőfelújítást csak speciális, úgynevezett „csöves” technológiával lehetett sikerrel végrehajtani. A pajor elleni vegyszeres védekezés jelentősen növeli az erdőfelújítás költségeit, de jelenleg nem ismert más eljárás. Bodor György nyugdíjas erdőmérnök kollégánk saját kísérleteiről és tapasztalatairól tájékoztatta a szakmai résztvevőket.
A klímaváltozás nemcsak a bükköt érintette, más fafajokon is új betegségek, új károsítók jelentek meg és okoztak időnként tömeges pusztulást – számolt be a Nagykanizsai erdészet igazgatója, Kreiner Roland.
A lucfenyveseket teljesen fel kellett számolni a szúkár miatt, ami mára már a vörösfenyőn is fellépett. A szelídgesztenye, mint elegyfafaj, egy gombabetegség miatt szinte teljesen kiveszett az erdőkből, majd ugyan ez a gombakárosító a kocsánytalan tölgyeken is megjelent.
A változásokra adható válasz példájaként mutatták be Surd 10F erdőrészlet duglászfenyő állományát, ami egyelőre jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
 
A házigazdák, összegezve tapasztalataikat javasolták az őshonosság és a tájhonosság fogalmának felülvizsgálatát, mert a gyorsan változó termőhelyi körülmények már nem teszik lehetővé az e fogalmakra alapozó törvényi szabályozás betartását. Ami ma még őshonos vagy tájhonos egy adott helyen, az rövid időn belül már nem lesz az.
 
A Magyar Tudományos Akadémia PAB Erdőgazdálkodási és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2013. szeptemberében alakult meg a térség tudományos alapokon nyugvó erdő- és vadgazdálkodásának előmozdítása érdekében, jelenleg 5 állami erdőgazdaság és összesen 44 fő tagja van.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
ERDÉSZETI KUTATÁSOK

Eljárás pernyehányók biológiai rekultivációjára (letölthető Word változatban)
Gépészet-újítás (letölthető Word változatban)
Szaporítóanyag előállítás (letölthető Word változatban)
Folyó kutatás-fejlesztési munkák (letölthető Word változatban)