A Mecsekerdő Zrt. gyönyörű helyszínt választott új tanösvényének kiépítéséhez, melynek névadója a Zselici vidék jellegzetes és meghatározó fafaja, az ezüsthárs. A körülbelül 6 kilométeres, kényelmes sétával bejárható tanösvény tábláinak segítségével megismerkedhetnek az odalátogatók az erdőgazdaság, és az erdészek mindennapi munkájával, a Dél-Zselic geológiájával, természeti értékeivel, a tanösvény kezdő és végpontján pedig szomjukat olthatják a frissen felújított források vizével.

 

A tanösvény közúton és turistaúton is jól megközelíthető. Pécsről a 6-os számú főközlekedési úton jutunk el Szigetvárig, majd onnan a 67-es számú főúton, Szigetvárról Kaposvár felé haladva kb. 6,5 km megtétele után kell jobbra letérni Mozsgó felé. Szigetvár és Mozsgó távolsága összesen kb. 10 km.

 

Gyalogosan Szigetvárról a sárga sáv jelzésű turistaút sárga keresztként (+) ágazik le Mozsgóig. Innen újra a sárga sáv vezet tovább Almáskeresztúr-Ibafa-Horváthertelend felé, mely Csebénynél ráköt az Országos Kéktúra útvonalra.

 

Mozsgón, a községtől és a közúttól délre, a sportpálya melletti Szent-Kút forrástól indul a tanösvény. A pontos eligazodást a tanösvény melletti fákra felfestett ezüsthárs-levél embléma segíti.

 

A tanösvény táblái a Zselic természeti értékeiről, erdőgazdálkodási vonatkozásairól, a terület kultúrtörténeti érdekességeiről tájékoztatnak bennünket. Az ide látogatónak a tanösvény bejárása előtt érdemes megnéznie és besétálnia a Mozsgói kastély parkjába, mely helyi jelentőségű természetvédelmi emlék (érdeklődni: 73/344-010).

 

 

Az Ezüsthárs tanösvény induló táblája. Rövid ismertető található a tanösvény nyomvonaláról, domborzati viszonyairól, látnivalóiról. A Szigetvári Erdészet igazgatója írásban köszönti a kirándulókat, kíván kellemes sétát és kikapcsolódást.

 

A táblán szó esik az erdészeti forrásfoglalás folyamatáról, valamint a Szent-kút forrás történetéről, és az erdők közjóléti feladatáról.

 

A Zselic név eredetéről és a Zselic, mint tájegység elhelyezkedéséről, természeti adottságairól (éghajlat, talajféleség, őshonos fafajok, tájspecifikus növények) kaphatunk információkat. A tanösvény névadójának az ezüsthárs fafajnak a bemutatása - Keress meg!

 

A megálló neve a terület történeti múltjára utal. Egy kútszerű üreg is található a táblától nem messze, amelynek története a török múlttal kapcsolatos, erről olvashatnak a táblán az érdeklődők.

 

A név az egykori uradalmi ménes legeltető helyét örökíti meg, érdekességekkel fűszerezve. A Körtélyesi dombra is utal a tábla, ahol régen vadkörték voltak, s nyomai még mindig megtalálhatók. A vadkörte fafaj bemutatása - Keress meg!

 

A tanösvény egy idősebb cseres erdő mellett vezet. Jól tanulmányozható a fagyléc, a kétalakú csertapló és a korhadás a fákon. A csertölgy fafaj bemutatása - Keress meg!

 

A tábla a megálló nevének történetéről tájékoztat. A kocsányos és kocsánytalan tölgy bemutatása - Keress meg!

 

A Zselicben előforduló leggyakoribb és ismertebb kisemlősök, kétéltűek, hüllők, ízeltlábúak bemutatása.

 

Egy fiatalos erdő felnevelésének erdészeti vonatkozásairól kapunk információkat.

 

Az egykori Árpád-kori falu nyomaira utal a tábla. A magas kőris fafaj bemutatása - Keress meg!

 

A fák növekedését mutatja be, évgyűrűelemzéssel.

 

Egy erdei fenyvesből tölgyes erdővé átalakított, úgynevezett szerkezetátalakításon átesett erdő története.

 

A Zselic kora-tavaszi, tavaszi és nyári aszpektusát mutatja be a tábla az ott leggyakrabban előforduló lágyszárú növényekkel. A bükk fafaj bemutatása - Keress meg!

 

A Zselicben előforduló leggyakoribb vadfajokat (borz, gímszarvas, róka, őz, mezei nyúl, nyest, menyét, vaddisznó) mutatja be a tájékoztató tábla: családtagjaikat, lábnyomukat, ürüléküket. A gyertyán fafaj bemutatása - Keress meg!

 

A tábla utal a Zselic földtörténeti kialakulására. A Zselicben a löszmorfológia számos eróziós formája alakult ki és tette változatossá a felszíni viszonyokat. A pannon rétegek közül homokrétegek is előtűnnek. Ezek tanulmányozhatók a megállónál.

 

A tanösvény utolsó állomása, szomjoltó pihenőhely. A tanösvény az "Erdő Fohászával" búcsúzik.